Ajánlás (részlet)

 

    Az 1947-ben Nyírbátorba helyezett fiatal jogász az 1950-es évek elején tanári állást vállal, s ekkor merült fel benne a gondolat egy helytörténeti-néprajz gyűjtemény létrehozásáról. „Kezdetben nem is  gondoltam arra, hogy ez a törekvés, ez az elképzelés egy évtized alatt, ilyen nagy fává terebélyesedik. 

A városban folyó építkezések során felszínre került rendkívül gazdag régészet leletanyagok, nemcsak őt, de tanítványait, s a város egész lakosságát lázba hozta. Ezt követően széleskörű társadalmi összefogással, hetekig-hónapokig utcáról-utcára járva, padlástól a pincéig mindent átvizsgálva összegyűjtötték a paraszti élet, a hagyományos paraszti kultúra emlékeit. Az így létrejött helytörténeti múzeum 1955-ben vált hivatalosan  is közgyűjteménnyé.

    Majd miután a 1950-es évek végén sikerül múzeum céljára megsze- rezni a volt minorita rendház épületét, s azt nagy anyagi költségekkel műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó el- helyezést nyert, s méltán vált az 1970-es évekre egy nemzetközileg is elismert tájmúzeummá.

 

 

Dám László 

(Néprajz és helytörténet /1994)

 

 

A múzeum történetének első évtizede.

 

- 1952 A nyírbátori Báthori István Múzeum létesítésének gondolata, terve Szalontai Barnabásnak a Balaton környéki múzeumok ihlették.

 

- 1953 nyarán Nyírbátor főterének földmunkálatai és a gimnázium alapozásakor felszínre került tárgyak (Lipót tallérok, középkori kőemlékek, edény és csempe maradványok) megalapozták a múzeum létrehozásának gondolatát. Tanítványai, pedagógus társai, és nyírbátori lakosok segítségével gyűjtőmunkába kezdett. A néprajzi gyűjtésnél a Bátky–féle Útmutatót és a Magyarság Néprajzát vette irányadóul.

A Járási Tanács rendelkezésre bocsájtott egy torony alatti helységet.

 

- 1954 az összegyűjtött anyagból néhány hétig tartó néprajzi kiállítás nyílt meg a Járási Művelődési Házban.

 

- 1955 május 1-én,  Szalontai Barnabás szervezői és gyűjtési munkássága nyomán, a múzeumi hét keretében két helységből álló állandó helytörténeti kiállítás nyílt: régészet, várostörténet, néprajz, természettudomány és kőemléktár.

 

- 1956 őszén a minorita barokk kolostort a Járási Tanács a múzeum részére átadja.

 

- 1957 a romos kolostor épület felújítási munkálatainak felmérése megkezdődött.

 

- 1958 jelentős esemény volt a múzeum életében a harmadik múzeumi hét, előadók voltak: Dr Entz Géza kandidátus, Dr. Székessy Vilmos főig.h., Dr. Gunda Béla egyetemi tanár, Dr. Béres András a debreceni Déri Múzeum igazgatója.

 

- 1959 a tényleges építőmunkák megkezdése.

- 1959 október 7-13-ig került sor a negyedik múzeumi hét megrendezésére, a magyar-lengyel barátság elmélyítése jegyében.

 

- 1960 januárjában megtörtént az iroda és a raktárak átköltöztetése a restaurált műemlék épületbe.

 

- 1961-ben megtörtént a tárgyak restaurálása, részben a Déri, részben a Nemzeti Múzeumban.

- 1961. november 19: A Múzeum állandó kiállítását Dr. Ortutay Gyula néprajz tudós, az ELTE rektora az MTA rendes tagja, ünnepélyes keretek között nyitotta meg. A Minisztériumi Levéltári és Múzeumi Főosztály nevében Dr. Liptay Ervin főosztályvezető, Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V.B nevében Gulyás Emilné Dr. mondott beszédet, a jenlevő meghívott vendégeknek és a mintegy 1500 fő érdeklődőnek.

 

- 1962-ben az Országos Műemléki Felügyelőség tovább folytatta a restaurálási munkálatokat.

- 1962 júniusában az ELTE professzora Dr. László Gyula, Dr Csallány Dezső megyei múzeumigazgató és az egyetem tanársegédei, régész hallgatói meglátogatták a múzeumot, ahol tájékozódtak Szalontai Barnabástól a múzeum létrehozása során szerzett tapasztalatairól, melyek egy intézmény születése során felvetődhetnek.

- 1962-ben az IBUSZ és Debreceni Idegenforgalmi Hivatal vezetőivel folytatott tárgyalások következményeképpen, magyar és külföldi, főleg lengyel csoportok érkeztek Nyírbátorba.

 

- 1963-ban az MTA Kultúrkapcsolatok Intézetének közvetítésével több külföldi, (dán, finn, svéd) etnográfus tanulmányútra látogatott el Nyírbátorba, tekintette meg A Múzeumot, Nyírbátor műemlékeit, és egy jellegzetes nyírségi faluba, Nyírpilisre is ellátogattak. 

- 1963 szeptember: a múzeumi hét keretében, a Magyar nemzeti Galéria támogatásával Benczur Gyula emlékkiállítást Dr. Pogány Ö. Gábor főigazgató nyitja meg.

- 1963-ban a múzeum épület restaurálási munkálatainak befejezésével, az épület körüli rész parkosítása, rendezése is befejeződött.

 

 

 

  Vissza a lap tetejére