Az 1947-ben Nyírbátorba helyezett fiatal jogász az
1950-es évek elején tanári állást vállal, s ekkor merült fel
benne a gondolat egy helytörténeti-néprajz gyűjtemény létrehozásáról.
„Kezdetben nem is gondoltam
arra, hogy ez a törekvés, ez az elképzelés egy évtized alatt, ilyen
nagy fává terebélyesedik.”
A városban folyó építkezések során
felszínre került rendkívül gazdag régészet leletanyagok, nemcsak
őt, de tanítványait, s a város egész lakosságát lázba hozta. Ezt
követően széleskörű társadalmi összefogással, hetekig-hónapokig
utcáról-utcára járva, padlástól a pincéig mindent átvizsgálva
összegyűjtötték a paraszti élet, a hagyományos paraszti kultúra
emlékeit. Az így létrejött helytörténeti múzeum 1955-ben vált
hivatalosan is közgyűjteménnyé.
Majd miután a 1950-es évek végén sikerül múzeum céljára
megsze- rezni a volt minorita rendház épületét, s azt nagy anyagi költségekkel
műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó
el- helyezést nyert, s méltán
vált az 1970-es évekre egy nemzetközileg is elismert tájmúzeummá.
Dám
László
(Néprajz
és helytörténet /1994)
A
múzeum történetének első évtizede.
-
1952 A nyírbátori Báthori István Múzeum létesítésének
gondolata, terve Szalontai Barnabásnak a Balaton környéki múzeumok
ihlették.
-
1953 nyarán Nyírbátor főterének földmunkálatai és a gimnázium
alapozásakor felszínre került tárgyak (Lipót tallérok, középkori
kőemlékek, edény és csempe maradványok) megalapozták a múzeum létrehozásának
gondolatát. Tanítványai, pedagógus társai, és nyírbátori lakosok
segítségével gyűjtőmunkába kezdett. A néprajzi gyűjtésnél a Bátky–féle
Útmutatót és a Magyarság Néprajzát vette irányadóul.
A
Járási Tanács rendelkezésre bocsájtott egy torony alatti helységet.
-
1954 az összegyűjtött anyagból néhány hétig tartó néprajzi kiállítás
nyílt meg a Járási Művelődési Házban.
-
1955 május 1-én, Szalontai
Barnabás szervezői és gyűjtési munkássága nyomán, a múzeumi hét
keretében két helységből álló állandó helytörténeti kiállítás
nyílt: régészet, várostörténet, néprajz, természettudomány és
kőemléktár.
-
1956 őszén a minorita barokk kolostort a Járási Tanács a múzeum részére
átadja.
-
1957 a romos kolostor épület felújítási munkálatainak felmérése
megkezdődött.
-
1958 jelentős esemény volt a múzeum életében a harmadik múzeumi hét,
előadók voltak: Dr Entz Géza kandidátus, Dr. Székessy Vilmos főig.h.,
Dr. Gunda Béla egyetemi tanár, Dr. Béres András a debreceni Déri Múzeum
igazgatója.
-
1959 a tényleges építőmunkák megkezdése.
-
1959 október 7-13-ig került sor a negyedik múzeumi hét megrendezésére,
a magyar-lengyel barátság elmélyítése jegyében.
-
1960 januárjában megtörtént az iroda és a raktárak átköltöztetése
a restaurált műemlék épületbe.
-
1961-ben megtörtént a tárgyak restaurálása, részben a Déri, részben
a Nemzeti Múzeumban.
-
1961. november 19: A Múzeum állandó kiállítását Dr. Ortutay Gyula
néprajz tudós, az ELTE rektora az MTA rendes tagja, ünnepélyes
keretek között nyitotta meg. A Minisztériumi Levéltári és Múzeumi
Főosztály nevében Dr. Liptay Ervin főosztályvezető, Szabolcs-Szatmár
Megyei Tanács V.B nevében Gulyás Emilné Dr. mondott beszédet, a
jenlevő meghívott vendégeknek és a mintegy 1500 fő érdeklődőnek.
-
1962-ben az Országos Műemléki Felügyelőség tovább folytatta a
restaurálási munkálatokat.
-
1962 júniusában az ELTE professzora Dr. László Gyula, Dr Csallány
Dezső megyei múzeumigazgató és az egyetem tanársegédei, régész
hallgatói meglátogatták a múzeumot,
ahol
tájékozódtak Szalontai Barnabástól a múzeum létrehozása során
szerzett tapasztalatairól, melyek egy intézmény születése során
felvetődhetnek.
-
1962-ben az IBUSZ és Debreceni Idegenforgalmi Hivatal vezetőivel
folytatott tárgyalások következményeképpen, magyar és külföldi,
főleg lengyel csoportok érkeztek Nyírbátorba.
-
1963-ban az MTA Kultúrkapcsolatok Intézetének közvetítésével több
külföldi, (dán, finn, svéd) etnográfus tanulmányútra látogatott
el Nyírbátorba, tekintette meg A Múzeumot, Nyírbátor műemlékeit,
és egy jellegzetes nyírségi faluba, Nyírpilisre is ellátogattak.
-
1963 szeptember: a múzeumi hét keretében, a Magyar nemzeti Galéria támogatásával
Benczur Gyula emlékkiállítást Dr. Pogány Ö. Gábor főigazgató
nyitja meg.
-
1963-ban a múzeum épület restaurálási munkálatainak befejezésével,
az épület körüli
rész parkosítása, rendezése
is befejeződött.
Vissza a lap tetejére
|