-   Nyírbátort az első okleveles adat királyi földnek említi: az uralkodó 1272-ben íjászait Hodászról Bátor földre telepíti. IV. László király megparancsolja, hogy iktassák be Hudus comest és testvéreit. Berecket, Györgyöt és Benedeket az utód nélküli rokonuk Ábrahám, Batur és Kyus Baturd nevű birtokaiba”. Bereck unokái már e faluról nevezik magukat Báthoriaknak.  1279-ben a Gutkeled nemzetség egy tagjának örökségeként kapták a Báthori ősök. A XIII. század végén a Gutkeled nemzetség kiterjedt birtokokat szerzett a Nyírség déli részén is /Nyíradony, Adonymonostor, Guti erdő/. Az új birtokosok kezén indult Bátor igazán fejlődésnek. Vásártartási jogát még 1279-ben László királytól kapta. A többször megújított vásárjog a városfejlődés alapjait rakta le, melyet csak rövid időre vetettek vissza a XIV. század elejének véres háborúskodásai. 1330-32-ben Bátor mezővárosi kiváltságot kap, adómentességgel és bíráskodási joggal.

A kiállításon bemutatásra kerültek: az 1330-, illetve 1332-ből származó teljes /szabadkirályi/ városi kiváltságot bizonyító oklevél fényképmásolata, /városi jogállás 1886-ig maradt fenn, de 1973-tól ismét város/, a Báthori–várkastély régészeti feltárása során előkerült középkori agyagedények, Nyírbátor várospecsétje /1574/, sarkantyúk, kard, buzogány és Heltai Gáspár krónikája /1575/, valamint a kelet-magyarországi középkori főútvonalak és vámhelyek térképe.

A XV–XVI. században a Báthori-család legtöbb tagja országos méltóságot viselt. A névadó mezőváros lett az uradalom központja és temetkező helye. A kastély a volt gimnázium helyén állt. Báthori István erdélyi vajda (1435-1493) 1479-ben az erdélyi Kenyérmezőn, a törökök felett aratott győzelem hadizsákmányból kezdte fejleszteni a ferences templomot és 1484-től építetni a családi temetkezőhelynek szánt mai református templomot. (1511-ben készült el).

A kiállításon bemutatásra került a Báthori-családról szóló és a kenyérmezei csatát ismertető tabló, valamint XV-XVI. századi támadó és védő fegyverek.

A Báthori–család a XV-XVI. század folyamán szatmári és szabolcsi birtokait állandóan gyarapította és különös gondot viselt a birtokközpont kiépítésére. A mohácsi vész tájára esik a kastély és a templom vizesárokkal, valamint palánkkal való megerősítése. Valószínű, hogy az 1955-ben, 1958-61, illetve 1969-79-ben történt régészeti feltárás során felszínre került alapfalak a reneszánsz részletekkel kiegészített várkastély maradványai.

- Az erről szóló kiállítást, az említett időben végzett ásatások egyéb leletei is igazolják és gazdagítják: a Báthori-várkastély felszereléséhez tartozó középkori kerámiák, egy fésűs díszítésű agyagpohár, gótikus (tarajos sárkány, Sz.György) és reneszánsz (oroszlán – Báthori–portré), díszes és egyéb ornamentikájú kályhacsempék, Báthori István erdélyi vajda, országbíró sárkányrendes vörös márvány címerköve, mely valószínűleg Báthori István erdélyi vajda sírkövéről származik (a finom faragású márványkő címerpajzsot tartó, pikkelyes testű, szárnyas sárkánykígyót ábrázol). Ezeken az emlékeken kívül a kiállításon a várkastélyt egykor díszítő reneszánsz rozettás iker-erkélykorlátkövek, kőoszloptöredékek, ajtómaradványok és keresztosztású kő ablakrészek láthatók. A több száz faragott kőanyag válogatásból kőtár jött létre a múzeum boltíves pincéjében, ahol a régészeti feltárások kőemlékei kerültek bemutatásra.   

A Báthoriak családfája

A Báthori-család a házasságok folyamán már a XIV.században három ágra: az ecsedi, somlyói és szaniszlóffi ágra szakadt. A mohácsi vész után Ecsed megerősítésével Bátor, mint védelmi központ fokozatosan elvesztette jelentőségét, s a továbbiakban már csak közös családi temetkezési helyül szolgált.

A Báthori-kúria és palánk 1564-ben leégett és a család végleg átköltözött a  jobban védhető ecsedi várba. Az ecsedi ág utolsó tagja Báthori István országbíró, zsoltáríró (megh.:1605), a somlyói á utolsó élő tagját, Báthori Gábort örökbefogadta és így a két ág birtokai egyesültek. Báthori Gábor halálával (1613) a nagy múltú nemzetség végleg kihalt. A család birtokai az erdélyi kincstár tulajdonába kerültek, és a fejedelmek közvetlen bevételi forrását jelentették. Bátor Szabolcs megyével együtt a nikolsburgi béke 1622-ben Bethlen Gábor számára biztosította majd I. Rákóczi György lett a város földesura. A fejedelmek birtokuk védelmére a város lakosságát felmentették a jobbágyterhek alól, és hajdúszabadalommal ellátva katonáskodásra kötelezték őket. Nyírbátornak adott kiváltságlevelei Bethlen Gábor fejedelemnek a város iránt tanúsított jóindulatát bizonyítják. Bethlen Gábor idejében fejlett kézműipar jellemezte az általa birtokolt területeket. Különösen az ötvösség, fegyverművesség területén születtek remekbe készített darabok.

- A kiállítás bemutatja a Bethlen Gáborról készült korabeli metszeteket, kardját (1622), ötvöstárgyakat, fegyvereket, pénzeket és érméket, Bethlenné Brandenburgi Katalin levelét.

 Vissza a lap tetejére